Székely Mihály Emlékszoba

A Székely Mihály Emlékszoba egy külső kiállítóhelyen, a Jászkerület Nonprofit Kft. Városi Könyvtár Jászberény épületében található.

Az emlékszoba a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható:                     H, K, Cs, P : 9-18,  Szo: 9-13

Cím: 5100 Jászberény Bercsényi út 1.

Tel.:06-57/505-400

E-mail: infoatjaszkonyyvtar.hu

 

Székely Mihály Jászberényben született 1901. május 8-án. Apja aranyműves-kereskedő volt. Szülei és testvérei zenerajongók voltak, otthon háziversenyeket tartottak. A gimnázium első négy évét Jászberényben végezte, majd Budapesten érettségizett. Első mestere a híres cimbalomművész Rácz Aladár édesapja, aki hegedülni tanította. Budapesten énekelni magánúton tanult László Géza énektanárnál, aki a kor sok énekesét oktatta. Az ő javaslatára változtatta meg a nevét Spagatnerről Székelyre

1920-ban első fellépésekor az Orpheum színpadán népdalokat énekelt. 1923-tól haláláig, 1963-ig volt tagja a budapesti Operaháznak. Több mint 1300 alkalommal lépett színpadra. Már a harmincas években nemzetközi sikereket ért el, énekelt Olaszországban és Bécsben. 1946 és 1950 között minden évadban énekelt a New York-i Metropolitan Operában, ahol negyvenhétszer lépett színpadra. Elsősorban Wagner operáiban énekelt: Fafner, Herman őrgróf, Marke király, Hunding szerepekben. Egyik legfontosabb alakításaa Kékszakállú hercegé volt, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műben, ebben a szerepben mutatkozott be Brüsszelben, Párizsban, Hollandiában, a londoni Royal Festival Hallban. Állítólag a szerző Székely Mihály hangjához igazította operájának főszerepét. 1957–61 között évről évre szerepelt a glyndebourne-i fesztiválon, főképpen Mozart – dalműveiben. 1962-ben ünnepelte operaénekesi pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ahol Fülöp király szerepben lépett fel. (Verdi: Don Carlos). Az Operaház színpadán 82 szerepet énekelt, amelynek többsége főszerep volt. A huszadik század egyik legnagyobb énekese, aki nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalt el. Alakításai közül kiemelkednek a Mozart-operák basszus szerepei. Főbb szerepei: Kékszakállú – Bartók: A kékszakállú herceg vára, Ozmin – Mozart: Szöktetés a szerájból, Leporello – Mozart: Don Giovanni, Sarastro – Mozart: A varázsfuvola, Borisz – Muszorgszkij: Borisz Godunov, Ochs báró – Strauss: A rózsalovag, Fülöp király – Verdi: Don Carlas, Fiesco – Verdi: Simon Boccanegra.

1950-ben Kiváló művész díjat kapott, 1955-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 1963-ban hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti-temetőben található, Kovács Ferenc szobrászművész készítette a síremlékét.

Székely Mihály és Jászberény

A város szülötte még iskolába sem járt, amikor már énekelni hívták iskolai és templomi énekkarokba. Díszpolgárrá választására javaslatot Beszteri Mihály polgármester 1948. december 10-én Jászberény város képviselőtestületének rendkívüli díszközgyűlésén tett. „Jászberény m. város képviselőtestületének díszközgyűlése egyhangú lelkesedéssel Jászberény m. város díszpolgárává választja Székely Mihály operaénekest, a magyar állami Operaház örökös tagját, Jászberény város szülöttét, a világ egyik legnagyobb művészét. Büszke örömmel teszi ezt a város képviselőtestülete azzal a művésszel szemben, akit tehetsége, tudása, mélyen érző művészi lelke emelt a világ halhatatlan művészei közé…”1

A hivatalos ünnepségre az Operaházban került sor, Jászberényt háromtagú küldöttség képviselte, tagjai dr. Gedei János, Sípos István, dr. Németh Ferenc. A Benke László tervezte az oklevelet dr. Gedei János adta át.

Az 1960-as évek közepétől kerül megrendezésre a Székely Mihály Napok, később része volt a szintén májusban megrendezett Tudományos és Kulturális Hónapnak. Kiállításokkal, zenei estekkel, kórustalálkozókkal, vetélkedőkkel emlékeztek az operaénekesre. Az évek folyamán felléptek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékei, a drezdai pedagógus szakszervezet Neuer kórusa, Benkő Dániel.

1968 áprilisában a Központi Általános Iskolát ünnepélyes keretek között Székely Mihályról nevezték el. Felavatták Tősér János alkotta bronz emléktáblát, az épület falán. A művész özvegye egy ösztöndíjat alapított a legtehetségesebb diákok részére, amelyminden év – május 8-án – kiosztásra kerül/került. 2010-ben a Székely Mihály díjat Nagy Renáta és Kis Szabolcs kapta. 1973 májusában pedig a Kisfaludi Stróbl Zsigmond Székely Mihály mellszobrát leplezték le az iskola előcsarnokába. A Székely Mihály emlékérmet, szintén Kisfaludi készítette el 1973-ban illetve 1986-ban.

1972-ben a Városi - Járási Könyvtár és a Székely Mihály Emlékbizottság kisgrafikai pályázatot hirdetett. A pályázatra 147 fa-, linóleum-, műanyagmetszetet érkezett, amelyből 55 lapot állították ki. A Székely Mihály Zenei Napok keretében nyílt meg a kiállítás é díjakat a művészek ott kapták meg. Első díjat Diskay Lenke Székely Mihály zenei napok 1972 című fametszetével, a másodikat Sziráki Endre Rácz Aladárt ábrázoló litográfiával nyerte, Fery Antal kapta a harmadik díjat. A Hűtőgépgyár különdíját, pedig Sisa József, jászberényi művész érdemelte ki.